A legjobb barátomat akit már ovis korom óta ismerek úgy hivják hogy Kozmér Inez.
Olyanok vagyunk, mint két tojás. Van, hogy ugyan arra gondolunk, és egyszerre mondjuk ki vagy, hogy összeöltözünk, az iskolába vagy bárhova ahova megyünk persze tök véletlenül. A tanáraink szerint elválaszthatatlanok vagyunk (ez így is van).
Mindent megbeszélünk tök mind egy hogy milyen dolog vagy, hogy mennyi a jelentősége. Ő az, aki tudok, hogy mindig ott lesz, velem akármi is történik. Persze van, hogy összeveszünk, de furcsa is lenne, ha nem, de persze ezek csak ilyen öt perces dolgok.